Lógok a szeren...

Gámentzy  Eduárd:

Látod!?

Lopjál el egy percet

Minden nap magadnak,

Mikor nem figyelnek!

Mikor elaludtak

Azok, akik őrzik

Előled,... hogy ne tedd!

Akkor kell csinálni

Úgy, hogy észre se vedd

te sem, csak érezzed!

Valamit most kaptál,

Még ha úgy loptad is

Mégis megmarad már

Neked mindörökké!

Csak neked!... Nem másnak!

- Ha keresnék rajtad,

- Mondd, hogy nem is láttad!

Ebből a pár percből,

Lesznek majd az évek,

Amiről utólag

Azt mondhatod: „Szépek

voltak”... és már bánod,

Hogy csak ennyit tettél

el magadnak... Látod!?

Baranyi Ferenc:

Nézni

Itt már a szavak mit sem érnek,

csak nézni kell és nem beszélni,

se kérdeni, se válaszolni,

csak nézni kell, csak nézni, nézni.

Lesni, amit szép arcod izmán

parancsolnak csöpp rándulások,

s ha keskeny űr szakad közébünk:

felmérni az arasznyi távot.

Szemekkel mindent megbeszélni

ékesszóló sugarak által,

s meleg, bársonyos egyességre

jutni egy titkos kézfogással.

Megérezni, amit te érzel,

kimondani, mi nyelveden van,

előbb dobbanni a szívednél,

csókod előzni csókjaimban.

Itt már a szavak mit sem érnek,

ne szólj száddal, csak szemeddel,

a szerelem akkor beszédes,

amikor már beszélni nem kell.

Ferikém T.kécskén, anyukája készítette  :) :) :)

Mamu

B. Radó Lili:

Versek

Nekem vér és könny, izom és ideg,

nektek csupán szó: izzó vagy hideg.

Nekem egy villanás velõmön keresztül,

nektek röpke ötlet: pillátok se rezdül.

Nekem elérhetetlen vágy, mely elveszít,

tinektek könnyû sóhaj és jól esik.

Nekem vak szenvedélyek, kegyetlen várurak,

tinektek téli estén elfutó hangulat.

Ha vér, ha vágy, ha vád, ha könnyes szó, vagy nyersebb:

nekem az életem. Mindenki másnak: versek.

:)

:)