Mamusarok

2018. március 1., csütörtök

Horváth-Varga Sándor:
Amit az élettől akarok

Remélni jót és alkotni szépet
Boldognak látni minden népet
Megetetni az összes éhezőt
Virággal ültetni be tar mezőt
És meglocsolni a sivatagot
Ez - mit az élettől akarok

Békében nevelni sok gyermeket
S ne legyen rémisztő a rengeteg
Fény gyúljon fel az agyakban
S az ember ne éljen akaratlan
Csak az örömök legyenek nagyok
Ez – mit az élettől akarok

Emlékezni arra mi régen volt
Becsülve tisztelni az öregkort
Mert tapasztalás tanít jövőt
És erős oltalmazhat serdülőt
Hogy városokat ne fedjen el homok
Ez – mit az élettől akarok

A vérnek legyen végre értéke
S nem kérdezve, hogy kérték-e
Csak adni, magadból őszintén
Hogy kísérjen a tudás, a fény
S a gyermekek legyenek boldogok
Ez – mit az élettől akarok

Kérem, legyen mindennap ünnep
Hol könnyet nem a fájdalmak szülnek
Legyen hit, megértés, szeretet, béke
Hisz az életnek van valódi értéke
Így büszke lehetek, hogy ember vagyok
Ez – mit az élettől akarok

2018. február 23., péntek

Geszti Péter:

Akarsz-e

Akarsz-e futni, arany éjszakában futni velem,

a földre bukni, és az égre nézni fel?

Akarsz-e adni árva csillagoknak szép neveket,

s nevetve hagyni, hogy a szél sodorja el?

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd,

és arra nem gondolni, hogy meddig is tart?

Akarsz-e rámtalálni őszbe rohanó üres vonaton?

Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

Akarsz-e bújni, velem összebújni zord teleken,

és lángra gyúlni fázós fehér reggelben?

A hóba írni édes titokból szőtt rejtjeleket,

hogy szóra bírni más ne tudja, senki sem?

Van az úgy, hogy semmi sem jó

És van az úgy, hogy lenni sem jó

Hát gyere mondd, hogy akarod még

És ezer év sem téphet szét

Akarsz-e szánni, ha egyszer bánni kell a bűneimet,

akarsz-e látni, ha lábam rossz utakra tért?

Az arcot látni, amivel megosztottad tükreidet?

Akarsz-e engem, aki csak ennyit ígért?