Somlyó Zoltán:
Csak addig...

Szeretnék addig élni,
míg élni érdemes.
Míg szívem nem öregszik,
hajam még nem deres.

Amíg öröm a munka
és tisztán lát a szem,
amíg a nap s az éjjel
mind, mind enyém leszen.

Szeretnék addig élni,
míg csábít az öröm,
míg bíztat a reménység
e földi körökön.

Míg szabad lesz a lábam
és erős két karom,
amíg az élet terhét
cipelni akarom.

Amíg a nyári szellő
szivemben lengedez -
szeretnék addig élni,
míg újra béke lesz...



Ezzel a szép dallal kívánok kellemes estét :)

Mamu



Kamarás Klára:
Titok


Gyengék vagyunk és sérülékenyek,
de hogy ne lássa rajtunk senki,
öklünket rázzuk a világnak,
büszkén viseljük sebeinket,
hisszük, hogy nem tartozunk másnak,
csak önmagunknak.


Éjszaka...vagy,
ha álmatlan hajnal éber
forgolódás közben talál,
megrebbenve, mint gyertya fénye
kimondjuk sugva, szinte félve
mindenkinek a titkok- titkát,
mit eltemetni végleg nem lehet:

gyengék vagyunk...és sérülékenyek...







 

Sík Sándor:
Esti dal


Alszik a kert, eljött az este,
Az ég fehér és bánatos.
Az égből bús, magányos álmok
Aranyló méze harmatoz.

A házból, zsongó lombon át,
Halk zongoraszó kilopózik.
A zene zengő vizein
A lelkem némán ringatózik.

Víg dallam, csengő kacagás.
Hallgatom, némán, komolyan.
Csak tíz lépés! és - boldog Isten!
Mindez oly messze, messze van!

Egy ember jön a ház előtt,
Az ajkán pajkos, könnyű nóta.
Istenem! mintha jönne már
Hosszú, nagy, terhes évek óta.

Jön, hosszú terhes évek óta,
És én oly rég, oly rég lesem.
Jön felém, amióta élek,
És el nem érhet sohasem.

Oly messze-messze minden, minden!
Az éjszaka ölel körül.
És én fölállok, egyenesen,
A súlyos éjben, egyedül.

Szép estét :)

Ma hazajöttek a kórházból a drágáim :) Jól vannak mindketten.
A lányok nagyon örülnek és minden percet vele töltenek, hogy nézzék mit csinál. Nagy az izgalom :)

Nekem a sarkam kiujúlt újra. Csontkinövés alakult ki az elmúlt nyáron. 2 db köles nagyságú. De októberben már menni sem tudtam, akkor az ortopédus írt fel talpbetétet és víz alatti sugárkezelést és az egy kicsit javított, főleg a talpbetét. Annélkül nem tudnék járni, reggelente nem is tudok jóformán kimenni csak bottal.
Most begyulladt megint, sokat mentem, álltam. Az orvos semmi jóval nem biztatott, már míg élek állítólag ilyen lesz. Nem tudnak véglegesen segíteni rajta.Hát elég elkeserítő, mert már nagyon hiányzik a gyaloglás, a séta. Sajnos huzamosabb ideig nem tudok menni és járni, mert rettenetesen fáj a talpbetéttel is.
Na, de majd csak lesz valahogy.


Mamu

Dan Clark
A cirkusz


Egyszer, még kamasz koromban, apámmal cirkuszjegyért álltunk sorba. Végül már csak egyetlen család volt köztünk és a pénztárablak között. Az a família mély benyomást tett rám. Nyolc gyerek szorongott a sorban, egyik sem látszott többnek tizenkét évesnél. Lerítt róluk, hogy nem dúskálnak. A ruhájuk olcsó, de tiszta. Jól nevelten vártak a sorukra, kettesével kézen fogva álltak a szüleik mögött. Izgatottan suttogtak a bohócokról, elefántok és más, aznap este műsorra kerülő látványosságokról. Érezhetően soha nem jártak még cirkuszban. Ez az este fiatal életük fénypontjának ígérkezett.

Az apa meg az anya vezette a kis csapatot, keblük dagadt a büszkeségtől. Az asszony fogta a férje kezét, felnézve rá, mintha azt mondaná: "Te vagy az én ezüstpáncélos lovagom". A férfi mosolyogva sütkérezett a dicsfényben, a tekintete visszatükrözte felesége néma lelkesedését.

A pénztárosnő megkérdezte, hány jegyet kérnek.

- Nyolc gyerek-, és két felnőttjegyet legyen szíves - vágta ki peckesen az apa -, hogy elvihessem cirkuszba az egész családomat.

A jegyár hallatán az asszony eleresztette férje kezét, lehorgasztotta a fejét, a férfi ajka remegni kezdett.

- Mennyit mondott? - hajolt kissé közelebb.

A pénztárosnő megismételte az összeget.

Nem volt náluk annyi.

Hogyan közölhette volna az apa nyolc csemetéjével, hogy nincs elég pénze a cirkuszra? A körülmények láttán apám a zsebébe nyúlt, előhúzott egy húszdollárost, és leejtette a földre. (Tudni kell, hogy semmiféle értelemben nem számítottunk tehetősnek!) Lehajolt, felvette a bankjegyet és megkocogtatta a férfi vállát.

- Elnézést uram, ez a zsebéből esett ki. A férfi pontosan tudta, mi történt. Eszébe se jutott volna kérni, az önkéntes segítséget mégis elfogadta kétségbeejtően szorult helyzetében. Mélyen apám szemébe nézett, két kezébe fogta apám jobbját, megmarkolta a húszast, s egy könnycsepp gördült le arcán:

- Köszönöm, kedves uram. Ez rengeteget jelent nekünk.

Visszaballagtunk az autónkhoz, és hazahajtottunk. Aznap este számunkra elmaradt a cirkusz, mégsem éreztük úgy, hogy lemaradtunk volna valamiről.

Boldog Új Évet Kívánok!

Örömmel jelenthetem, hogy az év utolsó napján megszületett a kisunokánk :)

Ferike 55 cm, 4400 gr. 2011. december 31-én 13:55.

Hát itt vagyunk, így nézünk most ki :) Baba, mama mindketten jól vannak.


Azt olvastam valahol, hogy "Az unokák Isten ajándékai jutalmul, hogy szülő voltál."







Mamu