Nagynehezen mégiscsak nekigyürkőztem a blog megnyitásának. Az első próbálkozásom, semmi tapasztalatom nincs miként kell vezetni és hogy valahogy kinézzen. Szeretném minnél izlésesebben megalkotni és tele szeretettel, kedvességgel.
Miről fog szólni? Tulajdonképpen mindenről, Rólam, családról, főzésről, sütésről, hobbyról megmég sorolhatnám.
Jelenleg két kis lány unokám van, 3 és 5 évesek. Mama vagyok nekik, de néha becézgetni szoktak, hogy Mamu, Mamuka és úgy gondoltam, hogy így nevezem el a blogom. Szeretném, ha néha valaki megállna itt ezen a kis sarkon, elnézelődne, hozzám szólna, vagy éppen bekucorogna ebbe a kis kedves sarokba, mint én is annak idején az én Mamámnál a sutba. Ahol mindig olyan kellemes meleg volt a kemence melegétől.
34 éve vagyok feleség, de szégyen ide, szégyen oda nem tudtam sütni. Nagyon sok próbálkozásom volt, de legtöbbször a kukában vagy a kutyus előtt végezte. Sehogy sem akart összejönni. Idén az év elején többször meglátogattam Limara, Kiskukta, Moha és Szepyke oldalát és elhatároztam, hogy nem lehetek ilyen béna, hogy egy tepsi sütit nem tudok megsütni. Összeszedtem hát minden bátorságom és nekiálltam megsütni egy tortát Kiskukta piskótájából és láss csodát sikerült!!. Azt az örömöt..... mindenkinek tetszett és ízlett. Majd felbuzdulva ezen sikeremen, ha törik, ha szakad sütök egy kenyeret. Egy olyan igazit, mint amit Limaránál láttam. Kenyérsütőgépet már évekkel ezelőtt vettünk, de a benne levő kenyér nekem nem ízlett, így nem használtuk. A jénai megvolt, az utasítások szerint elkészítettem mindent és megsütöttem életem első igazi kenyerét, ami gyönyörűen nézett ki és isteni finom volt. Köszönet ezért Limarának.
Sokat tanultam Tőletek és végre én is tudok sütni sütiket és EHETŐ mindegyik :) A fotókat majd mellékelem, csak előbb rá kell jöjjek hogyan kell :)
Na, sikerült. Tehát az első kenyerem és tortám....
Szeretettel:
Mamu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése